Jelzőtábla tanmodell

Amit a társad nem mondhat ki

A Jelzőtábla együttműködő modell. Négy játékosig játszható, a példában ketten ülnek az asztalnál. Nyolc lapka van, mindegyik egyedi. Az egyik játékos látja a céllapkát, a másik nem. Körönként három jel mondható, egy jel egy szó a tizenkét szavas listából. Mutatni, körülírni, a listán kívüli szót mondani nem szabad. A listán kívüli mondat a szabály szerint üres jel: elhasznál egy helyet, és nem vág a lehetőségeken.

Ez információs aszimmetria, de a két játékos eredménye közös. Ha a lapka megvan, mindketten írják a pontot. Ha nincs meg, mindketten nullát írnak. A modell ezért nem zéróösszeg. A döntési sűrűség a jelválasztásban van: tizenkét szó, három hely, és a társ fejében lévő készlet, amelyet nem látsz.

A nyolc lapka

Minden lapkának három tulajdonsága van, mindegyik kétállású. Szín: világos vagy sötét. Alak: kör vagy négyzet. Él: sima vagy rovátkolt. A nyolc kombináció mind kint van, ismétlés nincs. A sorszám a tulajdonságok fix rendje szerint megy, ezt a játszma előtt felírják, és többé nem cserélgetik.

A tizenkét szó

1. világos
2. sötét
3. kör
4. négyzet
5. sima
6. rovátkolt
7. felső — az 1–4. lapka
8. alsó — az 5–8. lapka
9. bal — a körök, vagyis 1, 2, 5, 6
10. jobb — a négyzetek, vagyis 3, 4, 7, 8
11. páratlan sorszám
12. páros sorszám

A felső és a világos ugyanazt a négy lapkát vágja ki. A bal és a kör szintén ugyanaz. Aki két azonos vágást mond el, egy helyet elveszít. A lista ezért bővebb, mint a tulajdonságok száma, és a második jel előtt meg kell nézni, hozott-e új vágást az első.

Három jel, egy lapka

A 6-os lapka sötét, kör, rovátkolt. Egy tiszta jelhármas: sötét, kör, rovátkolt. A sötét 5–8-ra vág, nyolcból négyre. A kör ezen belül az 5-re és a 6-ra vág. A rovátkolt a 6-ost hagyja. Három jel, és a készlet egy elemű. Ugyanez a lapka páratlan-páros nyelvvel is azonosítható, de a páros a 2, 4, 6, 8 négyest adja, utána még két vágás kell. A tulajdonságjel itt rövidebb út, mert a 6-os mindhárom „második” állásban van.

Az 1-es lapka világos, kör, sima. A világos, a kör és a sima ugyanígy egy elemre zár. Ha a beszélő az első jelnek azt mondja, felső, a másodiknak bal, a harmadiknak sima, az út ugyanez: 1–4, majd 1–2, majd 1. A szavak cserélhetők, a vágás számít.

Amikor a harmadik jel már felesleges

Ha a céllapka a 8-as, és az első két jel a sötét és a négyzet, bent marad a 7 és a 8. A harmadik jel, a rovátkolt, választ köztük. Ha a harmadik jel helyett a páros sorszámot mondod, ugyanazt a 8-ast kapod. Ha a simát mondod, a 7-est, és a kör elveszett. A harmadik jel nem dísz. A még bent maradt halmazt kell vágnia.

Üres jel

A „olyan, mint a tegnapi minta” mondat nincs a listán. A szabály üres jelnek veszi. Két valódi vágás után a halmaz lehet, hogy még négy elemű, és a harmadik hely elveszett. A lista szűknek érződik, cserébe a társnak nem kell találgatnia, hogy a hasonlat melyik felét kell komolyan vennie.

Közös sorrend a játszma előtt

A szerkesztőségi javaslat egy mondat, még az első céllapka előtt: a tulajdonságok rendje szín, alak, él, és azonos vágásnál a kisebb sorszám a tartalék. Ezt leírni nem közlés a céllapkáról, mert még nincs cél az asztalon. Aki a sorrendet a kör közben próbálja meg kitalálni, az a három jelből egyet a kód egyeztetésére költ.

Mit vigyen haza a hallgató

• Minden jel után húzd ki a kieső sorszámokat, ne a „valószínű” lapkát keresd.
• Ha két szó ugyanazt a halmazt adja, a másodikat tartsd meg egy másik vágásra.
• Ha három jel után két lapka marad, a szabály szerint a kisebb sorszámot teszitek le, és felírtok egy elmulasztott vágást. Így a hiba látható, nem vitatéma.

A készlet forgása más logikával a Körvárosban folytatódik. A szavak a fogalomtárban állnak.